most elkezdhetném osztani az észt, hogy
holnap úgyse juttok be máshogy (vagy legalábbis ez a legpraktikusabb), és ha már belejöttetek, folytassátok még
pár hétig csudálatos nyereményekért (ha kiigazodtok az oldalon), és amúgyis "biciklizz minden hétköznap",
etcetera.. de inkább csak megosztok egy sztorit reggelről.
megyek munkába, bánki donát, bringaút.
5éves forma kislány az anyukájával félreáll, elengednek minket.
pár méter múlva hallom, h a kislány utánunk kiált; "köszönjük a levegőt!"
a következő 1-2 km-en széles mosollyal tekertem tova.
call me sentimental, call me a hippie, but that really made my day.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.